Nyitvatartás:
Hétfő – Péntek: 09:00 – 19:00
Szombat: 09:00 – 17:30
Vasárnap: 09:00 – 14:00
Telefon: 06-1/391-5806
Website: www.szerencsejatek.hu
Megközelítés: – 1. Szint 11.
Nyitvatartás:
Hétfő – Péntek: 09:00 – 19:00
Szombat: 09:00 – 17:30
Vasárnap: 09:00 – 14:00
Telefon: 06-1/391-5806
Website: www.szerencsejatek.hu
Megközelítés: – 1. Szint 11.
A MAGYAR LOTTÓ KIALAKULÁSA
A sorsjátékok Magyarországon vásárok, búcsúk és ehhez hasonló alkalmakkor a XVI. században tűntek fel. Később egyes városainkban már állandóbb jellegű, a városi hatóságok ellenőrzése alatt működő játékoknak is van nyoma. Az árukisorsolások 1670 körül Magyarországon is elterjedtek. Ezeken a nyeremények porcelán-és tüköráruk, amik főleg osztrák termékek voltak.
Az 5/90-es lottójáték bevezetésére Magyarországon már 1763-ban sor került, miután az osztrák állami lottó bérlőjének, Cataldi grófnak koncesszióját – mely eredetileg csak az örökös tartományokra szólt – Erdély és a határőrvidék kivételével Magyarországra is kiterjesztették. Az első játékokat Budán és Pozsonyban tartották. A számsorsjáték fogadási tétjeinek átvételére az ország különböző helyein gyűjtödéket szerveztek.
Erdély és a Bánát területére 1770-ben egy erdélyi társaságnak adtak koncessziót a „kis lutri” néven elterjedt lottó felállítására. 1895-ben a Millenáris kiállítás költségeinek részbeni előteremtésére a kormány kísérletképpen engedélyt adott egy osztálysorsjáték rendezésére, és e kísérletet 1896-ban megismételte. Miután a kísérlet sikerült, 1897-ben törvényjavaslatot terjesztett a kormány az országgyűlés elé a számsorsjáték megszüntetéséről és az osztálysorsjáték bevezetéséről. A két világháború között elindított államsorsjátékok és osztálysorsjátékok sorozatainak rendszerét csak 1950-ben szüntették meg, miután 1949. szeptember 29-én kibocsátották a Tervkölcsönt és az 1955-ig évente meghirdetett Békekölcsönt, melynek kamatai helyett a szerencsés kisorsoltak a kötvény névértékének sokszorosát nyerték.